fbpx

Költészet napja – Vajon “lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”?

Költészet napja – Vajon “lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”?

2018 április 11. A költészet napja

 

Szerb Antal jótanácsa Nemes Nagy Ágnes számára (miszerint „nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”) valójában útmutató, vagy ha tetszik iránytű volt a maga idejében.
Azaz: nem a magas sarkú cipővel volt probléma – csak annyit jelentett az ominózus mondat, hogy ne akarja nőiességét hangsúlyozni, aki egy ilyen „férfias” területen kíván érvényesülni. Érdekes kérdés, hogy vajon ez a helyzet azóta változott-e?

 

1964 óta tartjuk ezt az ünnepnapot, április 11-én, ami nemcsak József Attila (1905-1937), de Márai Sándor (1900-1989) születésnapja is. Ötvennégy éves az ünnep. De mikor jut időnk verset olvasni? Ki a kedvenc költőnk? És mennyien vesszük le a polcról a versesköteteket? Hányan jelentkeznének, ha egy előadó feltenné ezt a kérdést egy teremben?

 

Pedig talán könnyebb is ma egy-két verssel megbirkózni, amikor mindenhonnan mindenhova rohanunk, mint nekiülni egy hosszabb, prózai szövegnek.
Persze, tudjuk, hogy egy vers másfajta figyelmet kíván, sokkal sűrűbb és koncentráltabb. És az üzenetére ma is szükség van.

Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
– És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.

(Kaffka Margit: Nem hiszek, 1901)

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én szerettem olvasgatni a metrókocsik belső oldalára kihelyezett idézeteket, amikor legelőszőr 2003 telén a Versmetró című költészetnépszerűsítő akció zajlott Budapesten. Ezek kortárs költők versidézetei voltak, és az akció aztán még folytatódott, két alkalommal.
Ugyanígy esett jól a szememnek, amikor 2005-ben József Attila-versek utaztak velem, aztán 2008-ban a Nyugat szerzőinek idézetei, a föld alatt, vagy amikor 2013 őszén Weöres Sándor századik születésnapját ünnepeltük az idézetekkel – őt ráadásul gyerekkorom versemlékei miatt is nagyon kedvelem. És hozzátehetem, hogy jó érzés most elvillamosozni az Arany János portréjával díszített tűzfal mellett az Arany-emlékév kapcsán. Végül is, útközben lehet leginkább elmerengeni a fejünkben keringő dolgokon, s az a néhány verssor, vagy –töredék így el is éri a célját. Talán még kedvet is kapunk a versolvasáshoz. És nemcsak a férfiköltők verseihez…

 

Hiszen a bevezető verssorokkal én is hangsúlyozni szerettem volna valamit: nem véletlenül választottam egy költő-, és írónőt. Az ő nevét ismerhetjük, mert még gimnáziumban is szó esett róla, mint a Nyugat folyóirat alkotógárdájának illusztris, női tagja. De Kaffka Margit (1880-1918) sorsa sem volt, művészként és nőként – egyszerű.

 

Női költők

A „női költő” vagy a „költőnő” fogalma valahogy nem marad meg olyan jellegzetes erővel bennünk ma sem. De ha így teszem fel a kérdést, hogy kinek ismerős Tóth Krisztina, Szabó T. Anna vagy Karafiáth Orsolya munkássága, akkor mit érzünk? Milyen gyakran találkozunk a nevükkel? Igen, a könyvheteken és könyvfesztiválokon, mert nemcsak a líra, de a próza területén is otthon vannak, de valójában nem tudom, mennyien olvasunk tőlük költeményt?

 

És mielőtt bárki azt mondaná, hogy ne tegyünk különbséget szándékoltan, férfi és női költő vagy író között, nem árt tudni, hogy a szexista megközelítés a nők irodalmi téren végzett tevékenységét sem kíméli. És ezzel, nem lepődnék meg, ha igen sok női alkotó találkozott volna. Hiszen ők maguk is mesélnek erről: lásd a Könyvesblog 2017.június 28-i posztját, amely az alábbi címet kapta: „Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot – Dolgok, amiket csak női írók hallanak”.

 

De mi most valóban ne tegyünk különbséget, csak egyszerűen ünnepeljük meg akkor a magyar költőnőket idén, és ismerkedjünk velük, mert jó találkozni verseikben a miénkhez hasonló pillanatokkal, az örömökkel és a fájdalmakkal, a rokon vonásokkal, és a különös hangulatokkal, ami összeköt bennünket, nőket – olvasókat és alkotókat, egyaránt.

 

Itt található a hivatkozott cikk: Könyvesblog poszt “Dolgok, amiket csak női írók hallanak”

Olvasd el előző blogunkat is, amiben a nők helyzetéről írtunk a választással kapcsolatban többek között a politikában betöltött szerepük kapcsán: Nők vezető pozícióban – a politikától a cégvezetésig

 

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre!

 

 

 

 

 

 

 

 

Fábián Anikó
Újságíró, művészettörténész

Ha nem szeretnél lemaradni az írásinkról, iratkozz fel a hírlevelünkre a láblécben található feliratkozásnál!

 

MIT VEGYEK FEL? – ÖNBIZALOMBA ÖLTÖZTETVE

Önbizalom, magabiztosság, önbizalom növelés, magabiztosság erősítése, önismeret, önismereti fejlesztés, párkeresés, párkapcsolat, párkapcsolati tanácsadás, mit vegyek fel, öltözködési tippek, stílus, stílustanácsadás

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Címkék