Nők vezető pozícióban – a politikától a cégvezetésig
Ez az írás éppen egy igen meghatározó esemény, a 2018-as tavaszi parlamenti választás kapcsán, helyesebben azzal összefüggésben készült el. Ám a választás politikai oldaláról itt és most nem fogunk szót ejteni. A nők és a politika viszonyáról azonban igen.
“Hibát követ el, aki arra vágyik, hogy megértsék, mielőtt még megfejtette volna önmagát.”
(Simone Weil, filozófusnő, 1909-1943)
Tudjuk, és érezzük is gyakran, mi nők, hogy a fáradtság, a problémáink és adott esetben a fizikai nehézségek sem tudnak megállítani bennünket. Ha valamit nagyon szeretnénk elérni, akkor elérjük. És ha netán mégsem, akkor újra megpróbáljuk, mert erőnk is van hozzá. Ezt próbáljuk átadni a gyermekeinknek, ezt az erőt kölcsönözni a barátnőinknek, vagy az anyáinknak, nagyanyáinknak, ha úgy látjuk, szükségük lehet rá, és ha úgy érezzük, talán segíthetünk az energiáinkkal.
Céljaink sokfélék lehetnek: van, aki családdal, van, aki gyermek nélkül, olyan is van, aki színpadon, és van, aki kutatólaboratóriumban vagy egy bank épületében akarja átélni a katarzist. Van, aki feltalálónő és van, aki képzőművésznő szeretne lenni. És igen, olyannal is találkoztunk már, aki egy nagyvállalat vezetőjeként látja magát viszont, néhány év elteltével. Talán épp a saját gyerekünk kápráztat el minket ezekkel az ötletekkel.
De hiszen miért ne lehetne ezeket beteljesíteni?
Arra azonban jóval kevesebb példát tudnánk mondani, hogy egy fiatal lány vagy nő politikuskarriert képzel el magának. Nem véletlenül ritka ez az elképzelés.
Hiszen milyen feltételek mellett tudnánk ezt száz százalékos erőbedobással végezni?
Számos előítélet, sztereotípia, társadalmi elvárás vesz bennünket körül, s ezek sem a női cégvezetői, sem pedig a politikusnői karriert nem helyezik a pozitív megoldások közé a fent felsoroltak közül.
Egyáltalán, hazánkban bármilyen vezető pozíció egy nő számára olyan akadályokkal teli helyzetek sorát hozza, amelyekkel nehéz egyedül megbirkózni. Hiába tudjuk, hogy a nagy cégeket vezető nők kiválóan teljesítenek Nyugat-Európában, akár gyerekek nevelése mellett is.
A neveltetés, a hagyományok, a női nem számára fenntartott skatulyák, és a férfiakkal való szembekerülés egy ilyen helyzetben garantálja az állandó belső és külső küzdelmeket.
És akkor a nőies kisugárzás hátrányáról (ez az úgynevezett erotikus tőke) még nem is szóltunk: a legtöbb nő, aki a politika világába lép, nőiességét konszolidáltabban fejezi ki, sőt, gyakran szinte férfias külsőt ölt, hogy a férfitöbbség által uralt terepen megfeleljen a szabályoknak.
Visszafogottan öltözik például Szili Katalin, Novák Katalin vagy Kunhalmi Ágnes, és a ritkább, nőiességét hangsúlyosabban megmutató kivételek közé tartozik Dávid Ibolya és Lendvai Ildikó. Szerencsére Magyarországon az elférfiasodó külsejű politikusnő nem létező jelenség.
Míg sok területen kimutatható, hogy a vonzó külső előnyt jelent, vezető szinten azonban nem kifizetődő „túl” szépnek lenni, mert akkor elég nehezen tudja bizonyítani, hogy tudásának és szakmai hátterének köszönhetően sikerült feljutnia a ranglétrán.
Tegyük azonban mindehhez hozzá, hogy az itthon kialakult politikai rendszer alapvetően nem a női politikus számára van létrehozva. És néhány példától eltekintve a hazai politikai életben igen kevés a női szereplő: eddig a 199 országgyűlési képviselő között csak 20 nőt találunk, ami hozzávetőlegesen 10 százalékot jelent. Pedig hazánkban is már az 1800-as években is felmerült a kérdés, hogy a nők a tudományokban és a politikában a férfiakkal egyenlő teljesítményre lennének képesek.
Skandináviát lehet felhozni Magyarország ellenpéldaként, ahol a politikai életben a nők aránya folyamatosan 40% körül van.
Még kis mértékben változhatnak a számok, hogy melyik pártnak hány képviselője jut be még az országos listáról, azonban ez nagyjából 1 fő változást fog hozni, az arányok jelenleg így néznek ki:
Összesen | Férfi | Nő | Arány % | |
FIDESZ-KDNP (133 mandátum) | 134 | 123 | 11 | 8,21 |
JOBBIK (26 mandátum) | 25 | 22 | 3 | 12,00 |
MSZP-PÁRBESZÉD (20 mandátum): | 20 | 15 | 5 | 25,00 |
DK (9 mandátum) | 9 | 8 | 1 | 11,11 |
LMP (8 mandátum) | 8 | 5 | 3 | 37,50 |
EGYÜTT (1 mandátum): | 1 | 1 | 0 | 0,00 |
Független (1 mandátum): | 1 | 1 | 0 | 0,00 |
MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS (1 mandátum) | 1 | 1 | 0 | 0,00 |
Összesen | 199 | 176 | 23 | 11,56 |
Politikai területet félre téve, nincs számos női HÖK-ös vezető az egyetemeken, vagy nem tudnánk felsorolni kapásból tíz egyetemi dékánt, akik nők.
Polgármesterek vagy helyetteseik között már találunk nőket, de az arány még mindig messze nem 50 százalékos.
Pedig ma már majdnem eléri a 60 százalékot az egyetemet végzett nők aránya! Míg az egyetemet végzettek között még túlnyomórészt vannak a nők, tudományos doktori fokozatot elérők között is közel 50%-ot ér el a nők aránya, azonban az egyetemi vezető tanárok, professzorok között már a 20%-ot sem éri el. Nem is beszélve a sok helyen tapasztalható eltérő bérezés kérdéséről, mikor azonos végzettséggel azonos munkáért a nőknek kevesebb fizetést adnak.
Pető Andrea írja a Nők a pályán című könyv ajánlásaként:
„Ha valaki ma nőnek születik Magyarországon, nagy valószínűséggel kisebb karriert fut be, kevesebb hatalomra tesz szert, mint egy ugyanolyan képességű férfi”
Hol vagyunk már attól, hogy szavazati jogért kell felvonulnunk vagy sztrájkot hirdetnünk?
Vagy akár csak ettől a szemléletes és kifejező női létállapot- meghatározástól:
” Egy jó feleség mindig tudja, hol a helye.”
A történelem során számos változáson ment át a nők társadalomban betöltött szerepe, azonban még mindig van min változtatni.
Mindenhol megtalálhatóak a tehetséges nők, számos eddig férfiasnak hitt területen is kiemelkednek. Bár kevés nőt találhatunk a a nagyobb cégek vezetői között, ez nem jelenti azt, hogy a nők nem képesek sikeres vállalkozásokat elindítani, felépíteni. Hány és hány nőt találunk, akik pont a kiskorú gyermekeik mellett kezdik el felépíteni a vállalkozásukat, remek ötleteik vannak, és a különböző közösségi oldalakon csoportokat alkotva segítik egymás munkáját is.
Számos pozitív tulajdonsággal rendelkeznek a nők: kitartó szorgalom mellett ide sorolhatok még a jó empatikus képesség, intuíció, gondoskodás, szociális érzékenység, jó kommunikációs készség, kompromisszum képesség, sokoldalúság, egyszerre több dologra is oda tudnak figyelni, alkalmasak csapatmunkára.
Változásra szükség van és minden szinten. Ezt többek között a tavaly elindított metoo-mozgalom is megalapozta, a maga módján. Nálunk azonban lassan változik a hagyományos rend és felfogásrendszer. Magyarországon a legalacsonyabb az EU országok közül a férfiak házimunkában való részvétele …
Lehetséges lesz egyszer, hogy a nőknek nem kell választaniuk az anya, feleség, dolgozó, vállalkozó és kiegyensúlyozott nő szerepek közül?
Több figyelmet és lehetőséget kell adni a nőknek, egyelőre kíváncsian várjuk, hogy mikor lesz változás ….
Elsősorban mégis nekünk, nőknek kell végre elhinnünk, hogy ott a helyünk, ahol mi szeretnénk lenni és nem ott, ahol megszoktuk, hogy lennünk kell. Ebben tud segíteni, ha létrehozunk minél több egymást támogató női közösséget!
Olvasd el korábbi cikkeinket is: Megerősödő nők, női belső erő témákban
Fábián Anikó és Ladányi Beáta
Ha nem szeretnél lemaradni az írásinkról, iratkozz fel a hírlevelünkra a láblécben található feliratkozásnál!