Reggeli készülődés a mindennapokban… 10 perc gondolkodással kezdődik (mostmár „csak” 10), hogy mit is vegyek fel.
Keresek egy alkalomhoz (azaz a napi hangulatomhoz) illő felsőt, hozzá nadrágot, pulóvert, mert nagyon hideg van ugyebár 😀 és cipő. Mehetünk is. (Illetve nyilván kell még jó pár perc ahhoz, hogy más szempontból is rendbe szedjem magam, de most azzal nem is merek számolni.)
Ti is így kezditek a napot? Van benne egy kis érdekesség, amiről nem is gondolnánk, hogy érdekes ez pedig a nadrág. Nők vagyunk, legtöbbünk mégis az év nagy részében nadrágban jár.
Indítottunk egy szavazás a Facebook csoportunkban, melynek eredménye szerint a nőknek több mint 50%-a jár nadrágban, 40%-a vegyesen és még 10% sincs, aki inkább a szoknyát részesíti előnyben. A csoportot és a szavazást itt találod meg.
Így aztán itt az ideje egy kis betekintésnek a történelembe, hogy minek is köszönhetjük ezt a mára teljesen átlagos női viseletet.
A nadrág divattörténete
A női divat férfiasodását a legtöbben Marlene Dietrich nevéhez kötik és az ő időszakához. Ezzel nem is tévednek nagyot, de én egy kicsit korábbról szeretném ezt levezetni, a garconne ( vagy flapper) stílus elterjedésétől.
Ennek az okát valahol az I. világháborúnál kell keresni, ugyanis munkaerőhiány alakult ki. A férfiak a fronton harcoltak, így a nők munkába álltak, tehát átvették a férfiak szerepét, emiatt a ruházatuknak is változnia kellett. Ekkor még megmaradtak a nőies vonalaknál a ruházkodásban, de a férfias munka elvégzése elindította a női egyenjogúságot a rögös útján.
Az első világháború után a nők szavazati jogot is kaptak szép lassan Európában, mivel „felhasználták” őket a munkaerő piacon, (1918 – Magyarországon is szavazati jogot kapnak). Az emancipáció kifejezése volt a garconne stílus is, melyet egy regény ihletett.
Ez az irány a férfias könnyed életet hirdette, és ez megjelent a nők öltözködésében és megjelenésében is. Frizurájuk rövidebb lett, úgynevezett ’bob’-frizura, a mellüket lelapították, a dekoltázst és a derekat nem emelte ki a ruha. Fűzős, lapostalpú cipőt hordtak, mely, ha nem kötötték be ”flappogott”, ebből a hangutánzó szóból ered a flapper elnevezés. Ebben az időszakban ez a stílus jelenítette meg a modern nőt. Azért, ha mai szemmel nézem ezeket az öltözékeket, én személy szerint nem jelenteném ki, hogy maszkulin, ezért is érdekes, hogy abban a korban mennyire mások voltak a megszokások és elvárások a női öltözékkel szemben.
Androgün divat
A gazdasági világválság ideje és Hollywood aranykora egy időszakra esett, így az embereknek hiába nem volt miből ruhát készíttetni a divat mégis eljutott hozzájuk. A filmeknek köszönhetően sok filmcsillag követendő példa lett, mint például Marlene Dietrich, aki az 1930-as években lett sikeres amerikai színésznő. Ez az időszak az androgün, azaz ”nemtelen” divat kezdete, mivel Marlene és még pár színésznő, mint Katharine Hepburn a filmekben és a hétköznapjaiban is gyakran nadrágkosztümöt, vagy más férfias öltözéket viselt, ezzel hatalmas botrányt és egyben új divatot indítva.
Ezekre a ruhákra már én is hamarabb tekintek férfias viseletként, így gondoljunk bele, hogy abban az időszakban mennyire lázadó viselkedésnek számíthatott, ha nem a nemednek megfelelő, jól megszokott öltözékben jelentél meg.
Az androgün divat egyébként nem csak a nőkre értendő, hanem a férfiakra is, ha női öltözékben jelennek meg. Érdekes, hogy a nőknél ezt jobban elfogadják máig, sőt manapság a nők legtöbbje igen férfiasan öltözködik, míg a férfiakra már akkor is furcsa szemmel néznek páran, ha például rózsaszín pólót vesznek fel.
A II. világháború alatt ismét hiánygazdaság alakult ki, és a nők kénytelenek voltak mindent felhasználni, hogy legyen ruhájuk. Így a fronton harcoló férfiak ruháit vették elő, ami elősegítette a további fejlődését a maszkulin divatnak. Ezeket a ruhákat természetesen kicsit testre szabták, de az alapvető koncepciójuk nem változott. Mivel ebben az időszakban ez egy kényszerhelyzet volt, elfogadottá vált mindenki számára, hogy a nők férfi ruhákban jelentek meg a mindennapokban.
Milyen hatása van mindennek?
Érdekes belegondolni, hogy ezeknek az eseményeknek milyen hatása van a mai emberekre. Hiszen, ha körbe nézünk rengeteg nőt látunk férfias, vagy jobb esetben semleges ruházatban.
Sőt, sokan félnek felvenni egy szoknyát, szokatlannak érzik, nem önazonosnak, ugyan így vélekednek a magassarkúról és bármilyen egyéb ruhadarabról, ami a nőiességet hangsúlyozza.
Pedig látják, hogy milyen szép, és néhányan szeretnének változtatni, de nehezen megy, hiszen újra meg kell tanulniuk nőként öltözködni.
Érdekel, hogyan válaszd ki a testalkatodnak megfelelőt szoknyát? itt lehet elolvasni
Olvasd el a női minőség visszatalálásához szóló bejegyzésünket is
Sift Karina
Stílustanácsadó
Pszichológus hallgató
Ha nem szeretnél lemaradni további stílus tippjeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre alul!