Régi és új karácsonyi hagyományok Izlandon

Yule  – karácsony régen 

Bár most korlátozottak a lehetőségeink, hogy utazgassunk, de a képzeletünkben, és érdekes történetekben meglátogathatunk más tájakat is. A legtöbb országnak megvan a maga karácsonyi hagyománya.

Most képzeletben utazzunk el Izlandra, ahol a lakosság viking és kelta eredetű. Számos karácsonyi hagyomány gyökere a téli napforduló kelta ünnepség, amikor a legrövidebb nap a Nap újjászületését jelentette.

A karácsonyi ünnepségnek is meg volt az előzménye, a pogányok által tartott Yule ünnepség.

Ez a fákkal, gyertyákkal és koszorúkkal teli téli ünnepség több ezer évvel megelőzte a keresztény karácsonyt. A Yule egy hihetetlenül régi szó (amúgy angolul), amely az új év ünnepeire, a karácsonyi időszakra vezethető vissza.  Az ünnep neve az óészaki “hjól”, vagyis „kerék” szóból ered, ami utal egyrészt a Napra, mint az égen végig gördülő tüzes kerékre, másrészt a Nap járása által meghatározott évkerékre, amelynek ismét eljutottunk egy fontos pontjához. A manapság használt Karácsony szó a Karacsun („sötétségforduló”) szóból ered.

A kelta druidák régi időiben 12 napig tartották a Yule kifejezéssel illetett időszakot, amikor azt hitték, hogy a nap megáll. A keltáknál ez az időszak a fény visszatérését jelentette, és az újjászületést állították az ünneplés középpontjába. A tél közepén ünnepelték a nap újjászületését, és azt a fényt, amit a Földre hoz.  Ilyenkor a fák körül énekeltek, fatuskókat égettek, és elterjedt az ajándékozás szokása.

Úgy gondolták, hogy a nap tizenkét napig áll a tél közepén, és ez idő alatt rönköket égettek a sötétség leküzdésére, a gonosz szellemek elűzésére, és hogy meghozzák a szerencsét a következő évre. A karácsony napja elsősorban vallási fesztivál volt, de december 25-e a Yule 12 napjának – kezdetét is jelentette január 6-ig.

Amikor az európai népek, és köztük az izlandiak is felvették a kereszténységet, e pogány ünnep a karácsonnyal, s Krisztus születésének emlékeivel kapcsolódott össze. Krisztus születésének megünneplése a 11. században vált népszerűvé, amikor a kelta egyházak többsége Róma befolyása alá került.

Karácsonyi hagyományok

A mai európai karácsony-újévi szokások és hagyományok egy része is a pogány Yule ünnepségeiből származik. Akár mítoszokból, ősi hiedelmekből, szóbeli történetekből vagy ünnepi fesztiválokból származnak ezek a hagyományok, beépítettük őket a mai karácsonyi szokásainkba.

Felismered a Yule-tól kölcsönzött karácsonyi hagyományokat?

• A Yule ünnep általában 12 napig tartott (december 25-től január 6-ig).
• A Yule-fa a pogány hagyomány fontos szimbóluma volt. Eredetileg az életfát vagy a világfát képviselte a korai pogányok körében, és ajándékokkal díszítették a vikingek az örökzöld fákat. Az örökzöldeket kivágták és beltérbe helyezték, hogy szimbolizálják az életet, az újjászületést és a megújulást.

• 

  A fagyöngy – a kelták úgy vélték, hogy a fagyöngy gyógyító erővel is rendelkezik, és megakadályozza a gonosz szellemek tevékenységét. A fagyöngy vitalitást és termékenységet képviselt; kifejezetten az Anyaistennőhöz kapcsolódott.

• Amikor a napok egyre hidegebbek lettek és az éjszakák hosszabbak lettek, az ókori emberek gyertyákat gyújtottak és kerek tüzeket gyűjtöttek, hogy visszacsábítsák a napot.
• A koszorúk az ókorban is hagyományosak voltak, mivel szimbolizálták az év kerekét és egy újabb ciklus befejezését. Örökzöldekből készültek, kúpokkal és bogyókkal díszítették őket, és felakasztották több helyen a ház díszítéseként.
• A skandináv hagyományok szerint az Old Man Winter otthonokat látogatott, hogy csatlakozzon az ünnepekhez. A viking istent, Odint hosszú fehér szakállú vándornak írták le.
• A viking gyerekek a téli napforduló előestéjén a kandalló mellett hagyták cipőjüket cukorral és szénával Odin nyolclábú lovának, Szleipnirnek.
• A gyerekek házról házra jártak ajándékokkal, almával és naranccsal, szegfűszeggel fűszerezve, és örökzöld ágakkal bélelt kosarakban pihentek.
• A Yule rönk egy egész fa volt, amelyet 12 napig égettek. A kelták úgy vélték, hogy a Yule rönk égése arra ösztönzi a napot, hogy mozogjon, ezzel hosszabbá téve a napokat. Mindenki felváltva táplálta faanyaggal a tűzet, mivel ha hagyták volna elaludni a tüzet, az balszerencsét hozna. (A Yule rönk égetéshez kapcsolódó varázslatról  itt olvashatsz még).

Jolabokaflod – kíváncsi vagy, hogy mi is ez, és mi köze a karácsonyhoz? 🙂

Ez egy nagyon szép izlandi karácsonyi hagyomány.

Képzeld el ezt: Karácsony estéje van, és miután vadonatúj könyvet kaptál a családodtól, kedvenc foteledben  vagy esetleg kandalló előtt egy bögre forró kakaót, csokoládét kortyolgatva meghitt hangulatban az este hátralévő részét olvasással töltöd.

Az izlandiak pontosan így ünneplik minden évben a karácsonyt. Az izlandi hagyomány lényege, hogy karácsonykor könyveket adnak egymásnak, majd olvasással töltik az estét. Ez egy nemzeti hagyomány, és van neve: Jolabokaflod,  amit a „karácsonyi könyváradatként” lehet fordítani. A hagyomány miatt Izlandon a könyvek többségét szeptember végétől november elejéig adják ki. A könyvek ajándékozásának kultúrája nagyon mélyen gyökerezik, általában 24-én éjjel adják át az ajándékokat, és az emberek olvasással töltik az éjszakát, gyakran forró csokoládét vagy alkoholmentes karácsonyi sört iszogatva.

A könyvek mindig remek ajándék lehetőséget nyújtanak. A könyvek könnyen csomagolhatók; mindenféle formában, méretben, műfajban kaphatók, hogy megfeleljenek mindenki érdeklődésének, és tanítanak, szórakoztatnak, fejlesztik a képzeletünket, soha nem lehet túl sok belőlük.

Yolabokaflod karácsonyi hagyományának története

Ez a hagyomány a második világháború idején kezdődött. A háborús szigorú korlátozásokból fakadóan csökkent az importált termékek mennyisége, így karácsonykor alig voltak ajándékozható tárgyak, illetve ami volt, az drága volt. Az importált papírra vonatkozó korlátozások enyhébbek voltak, mint más termékek esetében. Ez azt jelentette, hogy a könyvek nyomtatása megfizethető és elérhető volt, és a könyv lett azon kevés ajándékok egyike, amelyet adhattak egymásnak az ünnepi időszakban. Így a könyvek alapértelmezett ajándékká váltak.

Amikor a háború véget ért, más luxuscikkek is ismét elérhetővé váltak, de a szeretetté vált könyvajándékozási hagyomány folytatódott. Az izlandiak pedig azóta is tiszteletben tartják a hagyományt, mert az izlandiak imádják a könyveket. Izland a könyvmolyok országa, itt fejenként több könyvet nyomtatnak, mint a világ bármely más országában.

A mindössze háromszázezer lakosú skandináv kis szigeten rendkívül szeretnek olvasni és írni is. Az országban sokkal több kiadott és elolvasott könyv van, mint bárhol máshol a világon. Izlandi nyelven nem sokkal többen beszélnek, mint a kis országban élők, de 2009-ben a reykjavíki városi könyvtár könyvkölcsönei összesen 1,2 milliót tettek ki – egy mindössze 200 000 lakosú városban. Egy 2013-ban végzett tanulmány szerint az izlandiak 50 százaléka évente több mint nyolc könyvet olvas. Elképesztő, hogy Izlandon minden tizedik ember ír egy könyvet, jó értelemben véve azt a mondást, hogy mindenkiben van egy könyv. Nem meglepő tehát, hogy Izland egyik legkedveltebb karácsonyi hagyománya az olvasás körül forog.

Könyv kiadások a karácsonyi hagyomány miatt

Ez a szokás annyira meghonosodott Izlandon, hogy emiatt a könyvek többségét szeptember és december között adják ki a karácsonyi ajándékozásra való felkészülés céljából. Az izlandi könyvkereskedelem azóta minden évben kiad egy nyomtatott katalógust, amiben az újonnan megjelent könyveket sorolják fel, amelyet ingyen terjesztenek minden háztartás számára.

Az emberek ezt a katalógust használják olyan könyvek megrendelésére, amelyeket karácsony estéjén ajándékozhatnak barátaiknak és családjuknak. Miután az összes ajándékcsomagot kicsomagolták, mindenki megragad egy csésze forró csokoládét és apróságokat, hogy az este hátralévő részét könyvei olvasásával tölthesse.

Izlandon a könyv szeretete nem véletlen, gazdag szájhagyománnyal rendelkezik, a mesemondók hosszú téli éjszakákon szórakoztatták és tanították közönségüket, kezdve a középkori királyok cselekedeteinek történeteivel.

Olvasás – mint karácsonyi hagyomány

Nem lenne jó megengedni magunknak a lehetőséget, hogy örömmel olvassunk az egész Yule-szezonban, karácsony estéjétől Vízkeresztig és azon túl is?

A könyvajándékozás egy csodálatos hagyománynak tűnik, és a meleg italok mellett az olvasás tökéletes egy téli estéhez. Olyan dolog, amit szívesen beépítek a szokásaim közé. A könyvek iránti szeretetem és a csendes, hangulatos karácsonyi esték ötvözése tökéletesnek tűnik. Most is egy nagyon izgalmas könyvet olvasok egy rendkívüli nőről, hamarosan róla is érkezik egy blogbejegyzés.

Bár már túl vagyunk a karácsonyi ajándékok beszerzésén, de ha szívesen olvasnál egy jó könyvet, akkor ajánlom a saját könyvem:

Elegancia a gyöngyökön túl

Lám-lám nem is vagyok izlandi, mégis írtam egy könyvet én is. 🙂

Ha szeretnél tájékozódni a témában, érdemes követned az oldalunkat és feliratkoznod, hogy ne maradj le a következő bejegyzésekről!
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le további hasznos információkról!

Ladányi Beáta
Stíluskommunikátor, Integrál szemléletű tanácsadó