A művészetek és az öltözködés művészete, vagy ha jobban tetszik a divat közös vonásokkal rendelkeznek. Hasonló eszközökkel dolgoznak: vonalak, színek, formák alkalmazásával, valamint adott esetben különböző tárgyakkal is. Céljuk azonban sokszor különböző.

A művészetek valamilyen módon a világot, annak részeit igyekeznek tükrözni, megmutatni, s ez együtt járhat a gyönyörködtetéssel is – amely utóbbi feladatot a divat sokkal inkább előtérbe helyezi. Arról nem is szólva, hogy a műalkotások gyakran bizonyos igazságokat kívánnak megmutatni, a divat azonban sokszor a valóság, vagy a látható dolgok, tulajdonságok átváltoztatására törekszik.
Ha másként nem, az illúziókeltéssel…

Illúzió

Hogyan is működik ez? Ha az öltözködés felől nézzük, elmondhatjuk, hogy egy nő számára igen fontos, hogy ismerje adottságait, az öltözködéssel kiemelhető vagy elfedhető jellegzetességeit. Személyes stílusomat tehát meghatározzák a saját jellegzetességeim.

Hiszen a divat az illúzióval „dolgozik”, kiegészít, tesz oda, ahonnan hiányzik valami, vagy elvesz a túl sokból. Ugyanezt a módszert alkalmazza a képzőművészet, amikor például a papírlapon vagy vásznon a teret érzékelteti, magasságot, mélységet „mutat”, azaz egy olyan képzetet kelt, amely a szó szoros értelmében nem létezik.

“A divat csupán illúzió. Amikor a Vogue vagy az ELLE magazin kijelenti, hogy a lapos sarok a divat, a magas sarkú cipők a szemétben landolnak. Amikor valaki úgy dönt, hogy a magas sarok ismét menő, a lapos sarkaknak annyi. Bár tüzetesen megvizsgálva ez szükségtelen pazarlásnak tűnik, a divat mégis jót tesz az üzletnek – szemetet csinál egy tárgyból már jóval azelőtt, hogy az használhatatlanná válna, és ezáltal növekvő fogyasztást generál. ”
Tom Szaky

Ugyan már ókori mozaikokon is észrevehetjük a sík és tér közötti kapcsolat alkalmazását, térhatású ábrák, formák használatát, a perspektívával történő illúziókeltést a 15. században, a reneszánsz idején fedezték fel – újra.

A festők sok esetben megszerkesztették a képeket, hogy a térbeliség tökéletes hatását keltsék (Leonardo da Vinci (1452-1519), Albrecht Dürer (1471-1528) számos alkotásán figyelhetjük ezt meg).
Az ókori tudományok számos elemét, a matematika, a fizika törvényszerűségeit is alkalmazták egy-egy, a tökéletességet magába foglaló alkotás létrehozása érdekében.

Aranymetszés

Az ún. aranymetszés arányát például szintén fontosnak tartották, Leonardo vagy akár Michelangelo(1475-1564) is, akiknek több művén azonosítható is ez. Az aranyarány (más néven) ma is fontos például a fotóművészetben, és a divat világában, a ruhák megtervezésekor is, hiszen az emberi test is hordozza!

A későbbi korokból az optikai illúziókeltés nagymesterei közül érdemes még a holland Mauritz Cornelis Escher (1898-1972) nevét említeni, de akár a spanyol Salvador Dalíét (1904-1989), vagy magyar származású festő, Victor Vasarelyét (1906-1997) is.

Ha nem a teret vizsgáljuk, akkor megfigyelhetjük, hogy például milyen ereje van a légköri hatások érzékeltetésének: a 19. században, az impresszionizmus művészei igyekeznek színekkel, formákkal, ecsetkezelési technikával a levegő remegését, a vízpára jelenlétét megmutatni.
A divat a fényjátékot számos anyaggal, szivárványszín felülettel tudja felidézni, a különböző anyagok, például a műanyagok, vagy a fémszálak felhasználásával.

Visszatérve a művészetekhez, és a térbeliséghez, érdekes megfigyelni, hogy egy nem teljes műalkotás, például egy hiányzó részekkel rendelkező szobor is kelthet teljességérzetet, pedig adott esetben az alkotó látszólag „befejezetlenül” hagyta, ilyenek a torzók.

Épületek esetében pedig szintén megfigyelhetjük a síkkal teret érzékeltetés, tehát a perspektíva megoldásait, elsősorban homlokzatok kialakításánál. A szem és az agy azonban összehangolja az eltéréseket, így mindig bizonyosfajta egységet keresünk és általában találunk is az előttünk látható dolgokban.

A divat és a művészetek világa láthatóan hol összeér, hol eltávolodik: számos közös megoldással, technikával rendelkezik, és kelt feltűnő, harmonikus vagy direkt diszharmonikus hatást, de valójában mi, nézők, befogadók, vagy érdeklődők fontos szereplői vagyunk mindkettőnek. Nélkülünk, a mi figyelmünk, a befogadás nélkül nem működik, nem „él” egyik sem…

Hogyan használhatod az optikai illúziókat az öltözködésedben?

Fábián Anikó
Újságíró, művészettörténész

Ha nem szeretnél lemaradni további stílus tippjeinkről, iratkozz fel alul a hírlevelünkre!