Férfias nők? – Kis történeti áttekintés, hogy mikor és hogy jelent meg a női divatban a férfias öltözködés.

Reggeli készülődés a mindennapokban… 10 perc gondolkodással kezdődik (most már „csak” 10), hogy mit is vegyek fel. Keresek egy alkalomhoz (azaz a napi hangulatomhoz) illő felsőt, hozzá nadrágot, pulóvert, mert nagyon hideg van ugyebár 😀 és cipő. Mehetünk is. (Illetve, nyilván kell még jó pár perc ahhoz, hogy más szempontból is rendbe szedjem magam, de most azzal nem is merek számolni.)

Ti is így kezditek a napot? Van benne egy kis érdekesség, amiről nem is gondolnánk, hogy érdekes, ez pedig a nadrág. Nők vagyunk, legtöbbünk mégis az év nagy részében nadrágban jár. Így aztán itt az ideje egy kis betekintésnek a történelembe, hogy minek is köszönhetjük ezt a mára teljesen átlagos női viseletet.

Garconne

A női divat férfiasodását a legtöbben Marlene Dietrich nevéhez kötik és az ő időszakához. Ezzel nem is tévednek nagyot, de én egy kicsit korábbról szeretném ezt levezetni, a garconne (vagy flapper) stílus elterjedésétől.

Ennek az okát valahol az I. világháborúnál kell keresni, ugyanis munkaerőhiány alakult ki. A férfiak a fronton harcoltak, így a nők munkába álltak, tehát átvették a férfiak szerepét is, emiatt a ruházatuknak is változnia kellett.

“A modern nőnek erősnek kell lennie, felelősséget kell vállalnia, magasra kell tennie a mércét önmaga és a férfiak számára. Férfi és nő együtt jobb világot teremthet.” – Karin Avtegen

Ekkor még megmaradtak a nőies vonalaknál a ruházkodásban, de a férfias munka elvégzése elindította a női egyenjogúságot a maga rögös útján. Az első világháború után a nők szavazati jogot is kaptak szép lassan Európában, mivel „felhasználták” őket a munkaerőpiacon, (1918 – Magyarországon is szavazati jogot kapnak).
Az emancipáció kifejezése volt a garconne stílus is, melyet egy 1922-ben megjelent regény ihletett. Ez az irány a férfias, könnyed életet hirdette, és ez megjelent a nők öltözködésében és megjelenésében is. Frizurájuk rövidebb lett, úgynevezett ’bob’-frizura, a mellüket lelapították, a dekoltázst és a derekat nem emelte ki a ruha. Fűzős, lapostalpú cipőt hordtak, mely, ha nem kötötték be ”flappogott”, ebből a hangutánzó szóból ered a flapper elnevezés.
Ebben az időszakban ez a stílus jelenítette meg a modern nőt. Azért, ha mai szemmel nézem ezeket az öltözékeket, én személy szerint nem jelenteném ki, hogy maszkulin, ezért is érdekes, hogy abban a korban mennyire mások voltak a megszokások és elvárások a női öltözékkel szemben.

Androgün divat

A gazdasági világválság ideje és Hollywood aranykora egy időszakra esett, így az embereknek hiába nem volt miből ruhát készíttetni, a divat mégis eljutott hozzájuk. A filmeknek köszönhetően sok filmcsillag követendő példa lett, mint például Marlene Dietrich, aki az 1930-as években lett sikeres amerikai színésznő. Ez az időszak az androgün, azaz ”nemtelen” divat kezdete, mivel Marlene és még pár színésznő, mint Katharine Hepburn a filmekben és a hétköznapjaiban is gyakran nadrágkosztümöt, vagy más férfias öltözéket viselt, ezzel hatalmas botrányt kavarva és egyben új divatot indítva.

Nem véletlenül jut itt eszünkbe Coco Chanel neve is, aki szintén előszeretettel alkalmazta a fiús stílust, a rövid hajtól a férfiingeken át a nadrágig. Ezekre a ruhákra már én is hamarabb tekintek férfias viseletként, így gondoljunk bele, hogy abban az időszakban mennyire lázadó viselkedésnek számíthatott, ha nem a nemednek megfelelő, jól megszokott öltözékben jelentél meg.

Az androgün divat egyébként nem csak a nőkre értendő, hanem a férfiakra is, ha női öltözékben jelennek meg. Érdekes, hogy a nőknél ezt jobban elfogadják máig, sőt manapság a nők legtöbbje igen férfiasan öltözködik, míg a férfiakra már akkor is furcsa szemmel néznek páran, ha például rózsaszín pólót vesznek fel.

A II. világháború hatása az öltözködésre

A II. világháború alatt ismét hiánygazdaság alakult ki, és a nők kénytelenek voltak mindent felhasználni, hogy legyen ruhájuk. Így a fronton harcoló férfiak ruháit vették elő, ami elősegítette a további fejlődését a maszkulin divatnak. Ezeket a ruhákat természetesen kicsit testre szabták, de az alapvető koncepciójuk nem változott. Mivel ebben az időszakban ez egy kényszerhelyzet volt, elfogadottá vált mindenki számára, hogy a nők férfiruhákban jelentek meg a mindennapokban.

Érdekes belegondolni, hogy ezeknek az eseményeknek milyen hatása van a mai emberekre. Hiszen, ha körbenézünk, rengeteg nőt látunk férfias, vagy jobb esetben, nemi szempontból semleges ruházatban.

Sőt, sokan félnek felvenni egy szoknyát, szokatlannak érzik, nem önazonosnak, ráadásul ugyanígy vélekednek a magassarkúról és bármilyen egyéb ruhadarabról, ami a nőiességet hangsúlyozza. Pedig látják, hogy milyen szép, és néhányan szeretnének változtatni, de nehezen megy, hiszen gyakorlatilag újra meg kell tanulniuk nőként öltözködni.

Neked milyen az öltözködési stílusod?
Ha többet szeretnél tudni arról, hogy milyen színek, fazonok állnak jól neked, akkor gyere el, vegyél részt valamelyik stílus tanácsadó programunkon.

Itt találhatsz róla bővebb információt:  Stílustanácsadás

Itt olvashatsz többet Coco Chanel  életéről és munkásságáról.

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre!

Sift Karina
Stílustanácsadó
Pszichológus hallgató

Ha nem szeretnél lemaradni az írásinkról, iratkozz fel a hírlevelünkra a láblécben található feliratkozásnál!